A programokhoz kapcsolódó absztraktok
Dr. Bányai Éva, professor emeritus, pszichológus, hipnoterapeuta
munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológia Tanszék
A daganatos betegség, mint trauma
Bár a klasszikus felfogás csak kétféle alaptraumát különböztet meg, egyrészt a természeti katasztrófák (földrengés, árvíz stb.), illetve a balesetek által okozott traumákat, másrészt a mások által okozott traumákat (amelyek lehetnek fizikai, szexuális és érzelmi abúzusok; nagyobb távlatban pedig háborúk, merényletek, politikai és vallási események), a modern trauma-felfogás szerint a krónikus megbetegedések is tekinthetők traumatikus folyamatnak.
A krónikus – pl. a daganatos – betegségek esetén a stresszor sokkal komplexebb, mint a klasszikus traumáknál. A hosszantartó betegség során kedvezőtlen események csoportja jelenik meg, és mivel a betegség és annak forrása nem a környezetben található, hanem belső természetű, ez szerepet játszhat az énkép változásában, és magában rejt egyfajta elkerülhetetlenséget.
Az előadás a szerző daganatos betegként átélt saját élményei és daganatos betegekkel folytatott terápiái során szerzett több évtizedes tapasztalatai alapján tárgyalja a diagnózishoz vezető vizsgálatok, a rák-diagnózissal való szembesülés, a sebészeti eljárások (a sokszor radikális csonkoló műtétek), a gyógyszeres (kemoterápiás vagy immunterápiás és hormonális) kezelés, majd a kezelések utáni „Damoklész kardja szindróma” traumatikus hatásait és a traumával való megküzdés lehetőségeit.
Dr. Bányai Éva1, professor emeritus, pszichológus, hipnoterapeuta
Vargay Adrienn2, PhD, klinikai szakpszichológus
Zsigmond Orsolya3, PhD, klinikai szakpszichológus
munkahely: 12Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológia Tanszék; 2Magyar Református Egyház Gyermekkórháza; 3Murmo Szakpszichològiai ès Mûvèszetteràpiàs Központ
Lelki erőforrások és poszttraumás növekedés: egy prospektív longitudinális klinikai vizsgálat eredményei és tanulságai
Kutatásunkban a kemoterápia kiegészítéseként alkalmazott hipnózis hatását zenei összeállítás, illetve intervenció nélküli, de a betegekre kiemelt figyelmet fordító kontroll helyzet hatásával vetettük össze közepes és magas kockázatú melldaganatos nőknél. A betegek egységesen 4 ciklus AC, majd 12 ciklus PAC kezelésben részesültek. Kérdőívekkel mértük pszichológiai immunitásukat, életminőségüket, poszttraumás stressz-tüneteiket és poszttraumás növekedésüket. A kezelések után a betegeket átélt élményeikről kérdeztük, és ezek tartalomelemzése alapján magas, illetve alacsony én-bevonódással jellemezhető személyeket különítettünk el.
Eredményeink alapján nagyobb különbség mutatkozik a bevonódás, mint az intervenció típusa mentén a pszichológiai immunitásban, az életminőségben és a poszttraumás növekedésben. A betegek beavatkozás előtti jellemzői (magasabb pszichológiai immunkompetencia és az életminőség magasabb pszichológiai aspektusa) a kapott pszichológiai intervenciókba való magasabb bevonódást, és ezáltal feltételezhetően mélyebb intrapszichés munkát jósolhatnak be. Továbbá úgy tűnik, hogy a magasabb bevonódásnak protektív hatása van a pszichológiai immunitás és a jobb életminőség megőrzésére, és hozzásegít a nagyobb személyes növekedéshez. A hipnózis erősebb bevonódást tud kiváltani, mint a zene vagy a kiemelt figyelem, így feltehetően nagyobb a protektív hatása is.
A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA/NKFI) K 109187 számú pályázata támogatta.
Boros Imre, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
munkahely: magánpraxis
Szorongásos depresszió integratív hipnoterápiás kezelése – esetismertetés
Esetismertetésem egy súlyos szorongásos, hangulat- és impulzuskontroll zavarral jelentkező 46 éves hölgy páciens egyéni integratív hipnoterápiás kezelésének tapasztalatait írja le. A terápia kezdetén párhuzamosan pszichiátriai járóbeteg ellátásban részesült, jelentős mennyiségű gyógyszert fogyasztott. Rövid zárt osztályos kezeléséből azzal a feltétellel bocsájtották el, hogy pszichoterápiára jelentkezik. Korábban két alkalommal állt pszichoterápiás, pszichiátriai kezelés alatt. Munkakapcsolatunk kríziskezeléssel kezdődött. Ezt követően egy protokoll alapján (Alladin, 2009) rövid, strukturált, kognitív alapú, integratív hipnoterápiás eszközökkel dolgoztunk. Esetismertetésemben ezt a megközelítést szeretném kifejteni. A hipnoterápiás munka során megjelentek a személyiség strukturális zavarának jelei, szerepet kapott a kapcsolattal való munka és szupportív elemek is. Eredményképpen csökkent a páciens szorongása és gyógyszer-fogyasztása. Alkalmazkodási készségei, kapcsolat kezelése javult, képessé vált kölcsönösségen alapuló társas kapcsolatokra, munkaképessége helyreállt, fejlődött a mentalizációs kapacitása. Fél éves utókövetés alapján az eredmények tartósnak bizonyultak.
Csóka Judit, klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta
munkahely: Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Trauma és gyógyulás – kerekasztal
A kerekasztal beszélgetésben arra keressük a választ, hogyan segíthetünk a betegeknek a betegség okozta és az egészségügyben elszenvedett traumák erőforrássá alakításában. A súlyos betegség diagnózisával való szembesülés mindig traumatikus élményt jelent a betegnek és a hozzátartozónak egyaránt. Ezt tetézi sokszor, a nem megfelelő orvosi, szakdolgozói kommunikáció. Arra keressük a választ a beszélgetésben, milyen módokon tudjuk enyhíteni a trauma hatásait, illetve átfordítható-e a trauma erőforrássá?
Fekete Olívia, PhD., klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta, hipnoterapeuta jelölt, EMDR terapeuta jelölt
munkahely: magánrendelés
Az erőforrás installáció lehetséges útjai trauma feldolgozásban
A trauma terápiákban az előkészítő részben és a stabilizációs szakaszban kiemelt fontosságú a páciens erőforrásainak felmérése és az erőforrás installáció. A diagnózis, az aktuális klinikai kép, a kórtörténet és az anamnézis alapján kirajzolódó, megküzdést támogató tényezők meghatározásán túl lényeges, hogy differenciált képet kapjunk az erőforrásokról és ennek ismeretében történjen célzott installáció. Az összefoglaló célja, hogy az erőforrás felmérés alapvető szempontjairól áttekintést adjon és felvázoljon egy “Erőforrás installációs szükségletek felmérése szempontrendszer” munkaverziót, ami rendszerbe foglalt iránymutatást adhat a klinikus számára a kulcsfontosságú dimenziókról és lehetőséget nyújthat a páciens erőforrás profiljának kialakítására. Hangsúlyos a belső erőforrások felmérése, a már rendelkezésre álló vagy a kiépítendő, a könnyen hozzáférhető vagy hozzáférésében erősítendő, a tudatosan azonosítható vagy a tudattalan mobilizálásával elérhető, a tudatosan vagy a tudattalan folyamatok által beépíthető. Három témakört, a pozitív érzelmek hozzáférhetősége, a pozitív érzelmi állapot fenntartása és a érzelemszabályozási kompetencia, a tudatos és tudattalan folyamatokon keresztül történő felmérés lehetséges útjai mentén részletesebben is áttekintünk, különös tekintettel arra, hogy a tudatos és a tudattalan felmérés mely pontokon tér el és hol érintkezhet, valamint, hogy hogyan formálható egy, a gyakorlatban alkalmazható szempontrendszerré.
Héjja-Nagy Katalin, PhD., pszichológus, perinatális szaktanácsadó, hipnoterapeuta jelölt
munkahely: Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet
Módosult tudatállapot a szülés alatt mint a trauma vagy az eufória erősítője
A szülés körüli segítők megfigyelései és a szülő nők szubjektív beszámolói alapján a szülés során spontán módosult tudatállapot jön létre, melynek oka egyrészt a szülés folyamatát kísérő hormonális változások, másrészt a szülés lélektani jelentőségéből adódóan megjelenő erős érzelmek. A módosult tudatállapotot jelzi többek között a szülő nő figyelmének beszűkülése, környezetével való kapcsolatának változása, a kommunikáció hiánya, viselkedésének változása, kontrollálatlan és szélsőséges érzelmi reakciói.
Kérdőíves vizsgálataink alapján a szülés szubjektív élménye jellegzetesen eltérő mintázatot mutat az éber állapothoz és más spontán módosult tudatállapotokhoz képest. A szülésélmény minőségét és fenomenológiáját meghatározzák a szülés körülményei is. Optimális esetben a szülés folyamatának természetes velejárója a pozitív és euforikus transzállapot, ezt segíti (pozitívabb érzelmeket és erőteljesebben módosult tudatállapotot vált ki) a természetes lefolyású szülés, a szülő nő igényeire reagáló társas támasz, különösen a nőtársi segítők jelenléte, a szülés körülményeiben és a beavatkozásokban való informált döntés lehetősége, a szorongásmentes és biztonságos hely és a szülésre való megfelelő felkészítés. A traumatikus szülésélmény velejárója a negatív transz (amely negatívabb érzelmekkel és felszínesebb módosult tudatállapottal jár), ezt eredményezheti az észlelt kontroll hiánya, a beavatkozások, korábbi negatív élmények és traumatikus emlékek, illetve a társas támasz hiánya.
dr. Juhász Erzsébet, klinikai szakpszichológus, ECP pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, hipnoterapeuta, kiképző tranzakcióanalitikus (TTA)
munkahely: magánpraxis
A tranzakcióanalízis és a hipnótzis kapcsolódási lehetőségei – énállapotok az Ego State terápiában és a TA-ban – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
A hipnózis majd valamennyi pszichoterápiás módszerrel összekapcsolható. (A Zseni szerkesztette Hipnoterápia a gyakorlatban köteteiben szereplő esettanulmányokból hozok ennek arányaira példát.)
A műhely első részében az énállapotok jelentősen eltérő felfogásán alapuló két módszert mutatok be: az Ego State terápiát és a tranzakcióanalízist (TA).
A TA fő értéke az autonómia, ennek összetevői a tudatosság, spontaneitás és intimitás. Filozófiája szerint mindenki OK, képes a gondolkodásra és a változ(tat)ásra. Főbb elméleti fogalmai: az én-állapotok, sztrókok, az emberközi viszonyok formái közül a játszmák, intimitás, valamint az életvezetést meghatározó sorskönyv. E fogalmak elméleti ismertetését s a TA esetében gyakorlatokkal történő illusztrálását szánom az első részbe.
A műhely második részében rövidebben az Ego state terápia, részletesebben a tranzakcióanalízis eszközeinek alkalmazási lehetőségeiről kívánok a résztvevők által hozott konkrét esetekben foglalkozni(pl. a TA mérőeszközeinek (egogram, sztrókprofil, életpozíció,azaz OK-keret stb.) használata; a szerződés kérdései,újradöntési munka, ill. sorskönyvi változtatások.
ejuhaszdr@gmail.com
Kelemen-Szilágyi Adrienn, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
munkahely: magánpraxis
Jó gyakorlatok egy rossz gyakorlat közepén
A bizonytalanság bármiből fakad is, hasonló rossz érzéseket hoz, és hasonló kérdéseket vet fel. Így a kérdésekre kapott válaszok jó eséllyel alkalmazhatóak egy újabb bizonytalan helyzetben, legyen az egyéni, családi, országos, vagy világszintű probléma.
Ezúttal a Covid 3.hulláma volt segítségünkre, hogy univerzális támpontokat találjunk, amiket ezúttal az egészségügyi helyzetre alkalmazhattunk, hogy a krízisbe került segítők segíteni tudjanak a krízisben levő segítőknek, és a kritikus állapotban levő betegeknek.
Az előadás a covid 3. hullámában a covid osztályokon dolgozó, vagy odarendelt pszichológusok rendszeres zoom csoportjának tapasztalati mentén mutat rá ezekre az univerzális kapaszkodókra, és ezek alkalmazhatóságára, legyen az egyéni, egészségügyi, háborús, vagy egyéb léptékű krízis.
- Kiss Orsolya1, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, hipnoterapeuta jelölt
- Perczel Kristóf2, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, szakterületi hipnoterapeuta
munkahely: 1Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, 2Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza
Az intenzív terápia, mint trauma – az ellátott számára
Az intenzív osztályos kezelés során a pácienseinknek rendkívül megterhelő fizikális és pszichés élményeket kell elviselniük és feldolgozniuk a hosszútávú, minőségi gyógyulás eléréséhez. Jól dokumentált az intenzív osztályt elhagyók gyenge funkcionális állapota és rossz életminősége. Kedvező változás, hogy ezen problémák lassan, de egyértelműen tematizálódnak és az intenzíves szakemberek gondolkodásának részévé válnak. A szakma meghatározó fórumain olvashatunk olyan kérdésekről, mint az intenzív terápia során kialakult PTSD vagy éppen a COVID pandémia hatása a páciensek és hozzátartozók élményvilágára.
Az intenzív kezelés során elsődleges célunk, hogy pácienseink a gyógyító intézményt elhagyva a lehető legjobb életminőség mellett folytathassák életüket a későbbiekben, melynek szerves részét képezi a fizikális gyógyulás mellett a pszichés jóllét megléte is. A szakirodalom régóta foglalkozik ezzel a témakörrel, azonban a pandémia rengeteg új helyzet és megoldandó feladat elé állította az intenzív osztályon dolgozókat és gyógyulókat egyaránt. Az előadásban szóba kerülnek a speciális körülmények okozta lelki traumák, az elhúzódó kezelés, és az igen nagy személyzeti leterheltség okozta feszültség és annak oldásának lehetséges eszközei. A páciens erőforrásainak mobilizálására irányuló gyakorlatunk bemutatása mellett gyógyult betegeink beszámolói alapján lehetőségünk nyílik az ismételt önvizsgálatra, hogy hol tudunk még javítani az ellátás minőségén.
drkisorsolya@gmail.com
Mészáros Judit, PhD., pszichológus, pszichoterapeuta (pszichoanalízis, rövid dinamikus pszichoterápia)
munkahely: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, magánpraxis
A csábítási elmélettől a Stockholm szindrómáig: a trauma pszichoanalitikus megközelítései
A pszichoanalízis eszmerendszere új megvilágításba állította az ember motivációs rendszerének, viselkedésének, tudatos és tudattalan működésének mozgató elemeit, személyiségfejlődését. Korábban megmagyarázhatatlan lelki, vagy testi megnyilvánulások beszédes kifejeződései lettek addig értelmezhetetlen összefüggéseknek. E rendszerbe illesztette Freud trauma elméleteit, amellyel gyökeres szemléleti változást hozott a nemi érés és a megzavart szexuális fejlődés területén. Az előadás felvázolja a trauma megközelítések máig jelentős felismeréseit, amellyel dinamikus szemléletű klinikusok és kutatók járultak hozzá jelenkori ismereteinkhez, beleértve azokat a lelki mechanizmusokat, amelyek segítik, illetve gátolják a traumával szembeni megküzdést. Az előadó kitér a trauma individuális, csoport és társadalmi szintű jelenségeire, valamint a transzgenerációs traumatizáció folyamatára, érintve a trauma feldolgozás lehetséges útjait.
Molnár Judit, pszichológus, pszichoterapeuta (hipnoterapeuta, jungi pszichoanalitikus, szimbólumterapeuta, kundalini jóga tanár)
munkahely: magánpraxis
A főnix nyomában
Az előadás a tragédia,-mint hirtelen értékvesztés- hármasegység fogalmát kölcsönzi.
TÉR
A főnix mítosz megidézése messzire vezet. Utat mutat az újrarendeződésre, elengedésre és folytatásra. A beavatások antropológiai megközelítéséből láthatunk tanított megoldásokat, mint a direkt sebzésből hegjeleket, a resztoratív csoportmunkát, a transzcendenshez való kapcsolódás, mint védvár lehetőségeit.
IDŐ
A születési trauma a pszichoanalízis korán megjelenő témája.A pre- és perinatális traumatikus tapasztalatok (saját , szülői, transzgenerációs) nyomaira s a gyógyítás mind koraibb időben történő módjaira tekintünk rá a csecsemő/kisdedkori terápiás munka tapasztalataival.
CSELEKMÉNY
“Ágnes asszony“ hipno terápiája szemléletes példa a traumák tér/időbeli rétegződésének. A gyógyulás a főnix útját járva transzcendens élményben teljesedik ki. Be.
Németh Lóránd, klinikai szakpszichológus, NLP-, személyközpontú- és ericksoni hipnoterapeuta
munkahely: OH kártya Magyarország
Traumafeldolgozás OH kártya segítségével – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az OH – módszer egyik kidolgozója Moritz Egetmeyer német pszichoterapeuta. A kártyák immár 27 nyelven elérhetőek és 2013 tavaszától Magyarországon is jelen vannak. Itthon hivatalos OH-kártya disztribútor és kiképző instruktor személy Németh Lóránd klinikai szakpszichológus, tréner. A rendszer lehetőséget nyújt a szakemberek számára is módszertani eszköztáruk bővítésére. A módszer kidolgozóinak célja egy olyan eszköz megalkotása volt, melynek segítségével növelhető az önismeret, önreflexió. Fontos megjegyezni, hogy az OH-kártyacsaláddal való munka nem társasjáték formában zajlik. A kártyákkal való munka segítségével egy olyan kvázi tér alakítható ki, amelyben félelem nélkül megdolgozhatóak konfliktusok, érzések, traumák. A rendszer több tematikus asszociációs kártyacsomagot tartalmaz. A workshopon az alap OH-asszociációs kártyák és a speciálisan trauma- feldolgozáshoz megalkotott kártyacsomag kerül bemutatásra. A cél, hogy a résztvevők sajátélményen keresztül megismerjék ezt a humanisztikus pszichológiai alapokra építkező, a szabad asszociációra és a belső megoldások feltárására törekvő rendszert. A sajátélményre épülő workshopon három csoportos asszociációs gyakorlatot mutatunk be, majd egy rövid megbeszéléssel zárunk. A workshop végén bemutatásra kerül a BASICPH modell valamint kérdések feltevésére a módszerrel kapcsolatban. A gyakorlatokban bárki részt vehet.
Pájer Alexandra, pszichológus, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölt
munkahely: Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Idegsebészeti osztály
“Megújulunk, akárcsak a természet” – erőforrások mozgósítása szuggesztiós technikákkal a gerincvelősérülés korai szakaszában
A szomatikus betegellátásban kórházunkban is egyre több osztályon megvalósulni látszik a bio-pszicho-szociális szemlélet. Már a legtöbb szomatikus osztályon pszichológus is segíti a gyógyulási folyamatot. Jelen előadás az Idegsebészeti és Intenzív osztályos munkámhoz kapcsolódva, a gerincvelősérült páciensek korai pszichés támogatására fókuszálva mutatja be egy esetismertetésen keresztül, a szuggesztiós technikák alkalmazási lehetőségeit. A gerincvelő-sérülés egy váratlan, traumatikus esemény, ami természetszerűen fragmentálja a páciens énképét, valamint jelentős szomatikus, pszichés, egzisztenciális és szociális veszteségekkel is jár. Már a rehabilitációs osztályra kerülés előtt, a sérülés korai szakaszában, az Intenzív osztályon megkezdjük a páciens pszichés támogatását, az egyéni belső erőforrások mozgósítását, az új identitás kialakulásának támogatását, az események integrálásásának segítését, valamint a gyászmunka, veszteségfeldolgozás facilitálását. Mindezt azzal a céllal, hogy a páciens minél nagyobb énhatékonyságot és kontroll-érzetet
tudjon megélni, ami nagyban hozzájárulhat a rehabilitáció sikerességéhez. Előadásomban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségeink vannak szuggesztív technikák alkalmazására, gerincvelősérült páciensek esetén.
dr. Perczel Erika1, pszichiáter, pszichodráma pszichoterapeuta, magatartásterapeuta
Beleznai Györgyi2, klinikai szakpszichológus, pszichodráma vezető
munkahely12: magánpraxis
Oly távol vagy tőlem és mégis közel – pszichodramatikus traumafeldolgozás egyéni settingben – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
A pszichodráma mint cselekvési lehetőség más pszichoterápiás módszerekhez képest különleges lehetőségeket nyújt a traumafeldolgozásban.
Műhelyünkön ismertetjük a pszichodramatikus traumaterápiában használt 4 különböző külső színpadot (munkateret) Reinhard T. Krüger munkássága nyomán. Ennek elméleti koncepciójával is foglalkozunk, melynek alapja a disszociálás folyamata, ami úgymond a trauma természete.
Bemutatjuk a megküzdési mese technikáját, amit aztán a résztvevők sajátélményként is kipróbálhatnak. A gyakorlat a dramatikus eszközre fókuszál és nem a résztvevők trauma feldolgozására.
Célunk egy olyan elmélet és ezközrendszer bemutatása, ami inspirálhatja a résztvevő hipnoterapeutákat a traumaterápiás munkájukban, és annak népszerűsítése, hogy a pszichodráma módszere, mind egyéni, mind csoportos settingben remekül működik.
- Perczel Kristóf1, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, szakterületi hipnoterapeuta
- Kiss Orsolya2, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, hipnoterapeuta jelölt
munkahely: 1Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, 2Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet
Az intenzív terápia, mint trauma – az ellátó számára
Az intenzív osztályos kezelés során a pácienseinknek rendkívül megterhelő élményeket kell elviselniük, majd feldolgozniuk a hosszútávú gyógyulás eléréséhez. Jól dokumentált az intenzív osztályt elhagyók gyenge funkcionális állapota és rossz életminősége. Kedvező változás, hogy ezen problémák lassan, de egyértelműen tematizálódnak és az intenzíves szakemberek gondolkodásának részévé válnak. A szakma meghatározó fórumain olvashatunk olyan kérdésekről, mint az intenzív terápia során kialakult PTSD vagy éppen a COVID pandémia hatása a páciensek és hozzátartozók élményvilágára.
Ugyanakkor sokkal kevesebbet esik szó arról, hogy az intenzív terápia miként hat az azt végző szakemberekre, mit élnek át az ellátást nyújtó orvosok és szakdolgozók. Az elmúlt két év járványellátása élesen szegez nekünk kérdéseket a lehetőségeink korlátairól, a véges erőforrások elosztásának feszültségeiről, a személyességről, az élet és halál méltóságáról, valamint szervezeti kultúránkról. Ezen kérdések megfogalmazására, az elérhető irodalom áttekintésére és személyes esetekkel történő illusztrációra vállalkozunk az előadás során. Meggyőződésünk, hogy hosszútávú egyéni és közösségi épségünk feltétele ezek közös tematizálása.
Rozsics Teodóra1, klinikai szakpszichológus
May Judit2, klinikai szakpszichológus-jelölt
munkahely12: Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Megalkotni azt, amire nincsenek szavak. Traumafeldolgozás a pszichiátriai osztályos munkában.
A pszichiátriai ellátásba kerülő páciensek jelentős része traumatizált, egyes kutatások 35-50%-ra becsülik a traumatikus előtörténettel rendelkező betegek arányát a mentális ellátásban. A traumatizáció számos formát ölthet, vannak, akik gyermekkorban szenvednek el traumát, más esetekben az érintettek azért kerülnek ellátásba, mert egy a közelmúltban történt traumatikus eseménnyel nem tudnak megküzdeni. A traumaáldozatok négyszer gyakrabban veszik igénybe a pszichiátriai ellátórendszert az átlagpopulációhoz képest. A gyermekkori traumatizáció jelentős oki szerepet tölt be a leggyakoribb mentális zavarok kialakulásában. A kora gyerekkori traumák következtében kialakulhat személyiségzavar, illetve bármely életkorban elszenvedett trauma eredményezhet szorongást, depressziót, PTSD-t, illetve szuicid krízishez is vezethet. Az előbb említett zavarok kezelése sokszor a pszichiátriai osztályon zajlik, így a trauma az osztályos munkát is jelentősen meghatározza. Előadásunk célja, hogy betekintést nyújtsunk abba, hogy kórházunk pszichiátriai osztályán a mindennapos munka során milyen jellegű traumatizációkkal találkozunk a betegek narratíváján keresztül, valamint abba, hogy milyen formában dolgozunk a traumatizált páciensekkel az egyéni és a csoportterápia keretein belül. Az esetek ismertetése során bemutatjuk a nonverbális alkotócsoporton készült alkotásaikat is, ugyanis a trauma megjelenítésére és feldolgozására sokszor az alkotás az egyetlen lehetőség.
dr. S. Nagy Zita, neuropszichológus, transzperszonális terapeuta
munkahely: OMINT – Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
A traumatizáció rétegei – Az átélt élmény és a reakciók komplex rendszere
A pszichoterápiában elméleti és gyakorlati szinten is egyre nagyobb teret kap a trauma szemlélet, ami által jobban érthetővé válnak olyan jelenségek, amiket korábban inkább csak leírni tudtunk, rosszabb esetben félreértettünk (pl. PTSD tünetei, depresszió, személyiségzavarok). Sőt a traumaszemlélet kinyitotta a szemünket olyan jelenségekre is, amik korábban megbújtak a felszín alatt, és nem is gondoltunk rá, hogy az „valami” (pl. remegés).
Ma már számos tudományosan megalapozott tudásunk van a traumatizációról és következményeiről. Az előadásban megpróbálom rendszerbe szedni ezeket a szerteágazó ismereteket, a következő szempontok mentén:
– a trauma három aspektusa: stressz, krízis és traumatizácó
– természeti- és szocializált oldalunk szerepe a traumával való megküzdésben és a traumatizácó oldásában
– a terápia komplexitása (edukáció, testmunka, érzelmi munka, kognitív munka)
Szemerey Márton, pszichodráma vezető
munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem
Testi intervenciók a traumafeldolgozásban – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
A lelki trauma minden fajtája mély nyomot hagy a testen. A sokk traumát kiváltó szélsőséges fenyegetettség és tehetetlenség közvetlen hatással lehet a legalapvetőbb fiziológiai ritmusainkra, sokszor hosszú időre felborítva az alvás, az evés, a szexuális élet megszokott mintázatait. A test egyszer nyughatatlan és kérlelhetetlenül éber lesz, máskor tompa, érzéketlen, néma. A feszítő szorongást hol harcias indulat, hol a fáradt üresség érzete váltja fel, akár egy csapdába szorult állat esetében. Máshogy hat, de nem kevésbé romboló a lassan felépülő kapcsolati traumatizáció élményvilága, amely mindenekelőtt a stressz-szabályozás idegrendszeri és érzelmi folyamataiban kelt zavart. A tartás és a légzés sajátos formákba merevedik, a taglejtés veszít természetességéből, a kifejező gesztusok egysíkúvá torzulnak. A mindennapi élet e non-verbális tartományában a megsebző kapcsolati élmények gyakran a testi önazonosság nehezen tudatosítható, szinte elidegeníthetetlen részeivé lesznek.
A pszichoterápia test-orientált iskolái közel száz éve irányítják figyelmüket a trauma testi vonatkozásaira és napjainkra óriási tapasztalatot halmoztak fel a traumafeldolgozás területén. A műhely során azzal foglalkozunk, hogy a test bevonásával miként lehet biztonságosan támogatni a traumatizáció különböző fajtáit átélt személyeket. Az áttekintett technikák abban segítenek, hogy a test tartósan egy szabadabb, otthonosabb és örömtelibb élmény forrása lehessen.
Szemerey Márton, pszichodráma vezető
munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem
Amit nem lehet feldolgozni – kihívások a lelki trauma nyomában
A traumatikus életesemény egy határhelyzet, amely természeténél fogva nem egyszerűen kívül esik a hétköznapok élményvilágán, hanem a rendet sokszorosan megbontva az élet megszokott kereteinek megsemmisülésével fenyeget. Emléke ezért jellemzően erősen töredezett, és szavakkal nehezen leírható idegen test módjára ékelődik az énreprezentáció valamennyi rétegébe. A lelki trauma e sajátosságai miatt nem ritkán hosszú időn át észrevétlen marad, beazonosítása esetén pedig a segítő kapcsolatban erős törekvés jelenhet meg arra, hogy hatékony intervenciók révén minél hamarabb enyhüljenek a tünetek és egy rossz álom módjára el lehessen felejteni az elviselhetetlent.
A trauma hatásai azonban sokszor nehezen múlnak. A tehetetlenség és a kiszolgáltatottság szélsőségesen intenzív érzései mellett segítőnek és segítséget kérőnek nem egyszer olyan állapotokkal és tényekkel kell szembenézni, amelyek emberi és etikai súlyuknál fogva adott pillanatban meghaladják a bevett terápiás eszköztár érvényességi körét. Mire támaszkodhat ekkor a segítő szakember? Hogyan tudja megtartani magát a traumával együtt járó nyers pusztítással szembesülve? Miben képes támogatni a segítő kapcsolat a traumatizált személyt a közös munka ilyen szakaszaiban? Az előadás mások mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Toldi Veronika, magyar nyelv és irodalom szakos tanár
munkahely: szabadúszó szerkesztő, magántanár
Gyógyító kreatív írás – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
A csoportban végzett írásgyakorlatok egyik legfontosabb megtapasztalása az, hogy a fantázia felébresztésének, a tudatalatti nyelvhez juttatásának nem az improvizatív, spontán írásgyakorlatok a legjobb eszközei. A saját hang megtalálása, a rejtett, traumatizált képek feltárása, majd azok átalakítása sokkal könnyebb, ha nem megírni kell valamit, hanem átírni. A meglévő, kész szövegek formálható, befogadó, mégis erős keretet alkotnak ahhoz, hogy azokkal az alkotójuk, mint szobrász az agyaggal, szabadon bánhasson. A szöveg átírása csak az első szakasz. A második a testet öltés, azaz amikor hangot kap a szöveg – vagyis az írója hangján megszólal és kilép a „közönség” elé. Ebben hatalmas lehetőségek rejlenek: a kezdeti zavar után, valódi átváltozás történik, ahogy többször is felhangzik a szöveg, mindig a megalkotója hangján. A harmadik szakasz a csoport egymásra rezonálása, amely úgy tükrözi vissza az egyéni történeteket, hogy azok erőt adó és feloldozó életélményekké válnak.
Túry Ferenc1, pszichiáter, pszichoterapeuta
Kovács-Tóth Beáta2, klinikai szakpszichológus
munkahely: 1Semmelweis Egyetem – Magatartástudományi Intézet, 2Debreceni Egyetem – Magatartástudományi Intéze
Evészavarok és traumafeldolgozás – a hipnoterápia helye a komplex ellátásban – műhely
A műhely során bemutatjuk az evészavarok hátterében előforduló traumákat, amelyek mindhárom formája (fizikai, szexuális, érzelmi) fontos szerepet játszhat a tünetképződésben. Az evészavarok közül kiemeljük a traumatizációval általában együtt járó multiimpulzív altípusokat, amelyekre a borderline személyiségzavar jellemző. Ezekben az altípusokban a hipnotikus fogékonyság magasabb, mint az átlagnépességben és az impulzuskontroll zavarait nélkülöző altípusokban. Ezért a hipnoterápia különösen alkalmas eszköz lehet a terápiában. A terápiás lehetőségek terén a traumafeldolgozás lényeges. Ez alapvetően a fázisorientált terápiás modell mentén történik. A traumafeldolgozásban a családterápiának is lehet helye. A terápiában leginkább komplex, multidimenzionális megközelítés ajánlható, amelyben az egyéni terápia mellett a csoportterápia és a családterápia is szerepet kaphat.
Prof. Varga Katalin1, pszichológus, hipnoterapeuta
Dr. Andrek Andrea2, pszichológus
munkahely: 1,2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológia Tanszék
A perinatális trauma, mint erőforrás – Kérdés vagy kijelentés? – műhely
A műhelyen a korszerű perinatális ismeretek felhasználásával mutatjuk meg, hogy a hipnózisnak milyen lehetőségei vannak a perinatális traumák kezelésében. A traumatikus élmények rövid- és hosszú távú hatásaival többféle módszerrel dolgozhatunk. Esetek, gyakorlatok, megbeszélés formájában osztjuk meg a témában szerzett tapasztalatainkat.
varga.katalin@ppk.elte.hu, andrek.andrea@ppk.elte.hu
Varga S. Katalin, PhD.1 pszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
Néveri Emese, PhD.2, pszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
12 munkahely: magánpraxis
Ami nekünk, segítőknek nehéz – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az interaktív műhelyen olyan témákat igyekszünk bemozdítani, érinteni, melyek a terapeuta munkáját, jelenlétét nehezítik meg az egyéni folyamatokban. Érzésekről tervezünk beszélgetni. Kérdésekről, amik bennünk felmerülnek az ülésen, az ülés után, vagy éppen előtte, ahogy készülünk a találkozásra.
Mit kezdünk a realitással a terápiában, legyen az világjárvány, háború, vagy akár a választások? Hogyan dolgozunk a mindannyiunkat érintő közös félelmekkel, az ezekre adott válaszokkal, különös tekintettel az indulatokra? Hogyan befolyásolja a (járvány)veszély különböző értékelése az áttételt és a viszontáttételt? Hogyan jelenik meg a konstrukció/rekonstrukció a terápiában? Az online terápiában hogyan tartjuk meg a kereteket? Hogyan fogadjuk, mit teszünk a hívatlan vendégekkel (például házastárs vagy tudatmódosító szer a térben)? Mit rejt a maszk, hogyan érzékeljük a mimikát? Mit kezdünk az ellentmondásokkal, esetleg a hazugságokkal? Kinek a hazugsága ez? Nézzünk rá együtt a viszontáttételre, azon belül is a terapeuta áttételére! Hogyan színezi ez a kapcsolatot?
Gyere el. Várunk.
Ziss Mariann, klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta
Safe Communication: szuggesztív kommunikáció alkalmazása válság- és vészhelyzetben – műhely
A traumavárás és a trauma folyamata olyan extrém helyzet, melyet módosult tudatállapotnak tekintünk. Ez a trauma lehet terrorveszély, háborús fenyegetettség, járvány vagy természeti katasztrófa: veszélyeztető körülményekre kell felkészüljünk vagy azokkal kell szembenézzünk egy olyan mentális állapotban, mely a logikus gondolkodást, az elemző és tervező készségünket, időérzékünket megváltoztatja. A szuggesztív kommunikációs technikák alkalmazása hatékony eszköz arra, hogy a kontrol érzetet, a cselekvőkészséget, felkészültséget növeljük, a trauma utáni rugalmasságot elősegítsük. A műhely ezeket az alkalmazott technikákat mutatja be három válsághelyzet mentén.
Ziss Mariann, klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta
Traumavárás
A világjárvány, a közeli háborús helyzet, a terrorfenyegetettség szembenézésre kényszerít minket egy trauma lehetőségével, akkor is, ha az nem következik be. A traumavárás az a kollektív helyzet, amikor a bekövetkező traumát elővételezzük, szakértők hiteles előrejelzése alapján. A trauma ilyenkor bizonytalan időbe és térbe vetül elénk, évekig velünk lehet úgy, hogy főleg a készültségben és az elemzésekben jelenik meg. Az előadás olyan kutatásokat mutat be, melyek különböző, aktuális traumavárások élményvilágát tárják fel. A kutatások kvalitatív módszertanon és résztvevői megfigyeléseken alapulnak. A feltáruló szubjektív valóságok engednek következtetni a traumavárás állapotában kialakuló módosult tudatállapotra, az ott spontán és irányítottan létrejövő érzelmi szabályozási mintázatokra.
dr. Zseni Annamária, pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző hipnoterapeuta
munkahely: magánpraxis
“Sokatmondó” családfánk – műhely
A férőhelyek száma korlátozott, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Életünk egy család folytatásának vágyából indul el, és fejlődik tovább. A család nem csupán egyedek halmaza, hanem kapcsolatai, összeköttetései okán egy rendszer, amelynek megvannak a maga strukturális és működési rendjei. A családfa feltérképezése a szerkezetének megjelenítése, amelyet tudott és nem tudott tartalmakkal feltöltve megismerhetjük családi örökségeinket, valamint azt a szükségszerű átalakulást, amely új területekre viszi a családot.
A műhely arra a kérdésre keresi a választ, hogy tudjuk-e, és hogyan tudjuk hasznosítani a családi és egyéni képességeinket annak érdekében, hogy megteremtsük saját sorsunkat.
Nagyon érdekes témák, hol es hogyan vehetek részt mint hallgató? Kell-e fizetni valamit? stb.
Kedves Tungli!
Természetesen van lehetősége részt venni hallgatóként is a rendezvényen. Részletek az alábbi linken:
https://hipnozis-mhe.hu/2022/07/17/magyar-hipnozis-egyesulet-xxxiii-konferencia-trauma-es-eroforras/
Üdvözlettel:
Gál Viktor
MHE Titkár