Egyesületünk hagyományának megfelelően augusztus utolsó hétvégéjén került megrendezésre a Hipnoszecső, melyen generációk találkozhattak egymással: igazi feltöltődést adott ez a rendezvény, melyen idén először vettem részt. Az immár több mint 20 éve megrendezésre kerülő találkozó kezdetén az újonnan érkezők megismerhették a vadszőlővel befuttatott vályogház, valamint az ősfákkal tarkított telek történetét a pincétől a vendégházig.
Egymás megismerését az a bemutatkozó kör is segítette, melybe egy kíváncsi rigó is berepült, s melyen több tagunk kutyusa is jól érezhette magát. Itt mindenkinek alkalma nyílt elmesélni a hipnózishoz és az Egyesülethez köthető élményeit, tapasztalatait. Jó volt részese lenni azoknak az újra-találkozásoknak, melyben rég nem látott tagok, barátok kapcsolódhattak egymáshoz. Az idei évben sok újonnan érkezett, vagy képzésben résztvevő tagunk is megtisztelte jelenlétével az eseményt.
Megható volt számomra a portán ültetett delejezett szilfa történetébe is belelátni, amely előtt csoportkép is készült. Így is megemlékezhettünk azokról a tagjainkról, akik már nem lehetnek közöttünk. Ugyanakkor szimbolikus, és biztató számomra, hogy többek kertjében indult, s indulhat növekedésnek az itt elültetett szilfa gyökérsarja.
Az idei batyusbuli jellegű együttléten senki sem maradt éhesen, vagy szomjasan: melegszendvics, házi készítésű erdélyi padlizsánkrém, zsíroskenyér, helyben termelt zöldségek, dinnye álruhába bújt kókuszgolyó, sok-sok itóka, házibor, alkoholmentes fröccs, és még sok minden más volt terítéken. Köszönjük a sok-sok étket, italt, és a gondos előkészületet.
Ezen a szép, napsütéses nyári napon igazán jól éreztem magam, ahol új embereket ismerhettem meg, s amelyen megerősíthettük a Magyar Hipnózis Egyesület egységét, családias hangulatát, összetartását.
Gál Viktor